Ha osztatlan közös tulajdonról van szó, akkor használati megállapodás szükséges (ez rögzíti, hogy az egyes tulajdoni hányadokhoz ténylegesen milyen használati jog tartozik). Az ügyvéd által ellenjegyzett használati megállapodást – amelyben az egyes lakrészek közműóraszámai is benne vannak – a bankok is el szokták fogadni. Ennek elkészítéséhez szükséges egy pontos műszaki leírás (lakrészek helyiségei és a hozzá tartozó telek, gépkocsibeálló stb. pontos alapterületével), és egy földszinti engedélyezési vagy megvalósulási tervdokumentáció. Ez csak akkor fogadható el, ha minden – aláíráskori – tulajdonos elfogadta.
Ha társasházról van szó, akkor szükséges a társasház alapító okirata is (szövetkezeti háznál alapszabály) és az engedélyezési tervdokumentációból a lakást tartalmazó szint alaprajza. Ha ez nem áll az eladó rendelkezésére, akkor a közös képviselőtől lehet beszerezni.
Az alapító okiratból számunkra csak az összes tulajdonosra és a jogügylet tárgyát képező lakásra vonatkozó oldalak, valamint a szervezeti-működési szabályzat (házirend) fontosak. Ebből a dokumentumból derül ki például az is, hogy van-e a többi lakónak elővásárlási joga, a lakáshoz tartozik-e tároló, illetve, hogy milyen tevékenységeket lehet folytatni a házban.
A lakást is tartalmazó szint alaprajzára azért van szükség, mert ebből derül ki egyértelműen, hogy az adott helyrajzi számú lakás a valóságban az adott szinten hol található. Ennek hiányában később vitás lehet, hogy a vevő ténylegesen az adott lakást vásárolta-e meg. A társasház alapításának mellékletét képező tervdokumentáció vonatkozó részére van szükség. Egy másik – akár szakember által is készített – alaprajzról van szó, annak adott esetben éppen az lehet a problémája, hogy a valóságos, és nem a jogilag létező állapotot rögzíti.
